Az út idáig

Az egyik első bejegyzésben ígértem, hogy bemutatásra kerülnek azok a rajzok, melyek végül is idáig elvezettek. Most tehát egy kis rövid történetbe csomagolva megmutatom a városok tervezésében tett utamat. Az összes rajz nagy méretben, 300dpi-vel lett digitalizálva, a rajzokat kéretik csak engedéllyel felhasználni. Nagy méret kattintásra.

A gyökerek

Legelső rajzaim, melyek már közvetve a városokhoz köthetőek, többfélék: városban játszódó (főleg akció) jelenetek, rajzok épületekről illetve különféle térképes játékok. Az első pár kép még általános iskola végén készült, 2000-2002 környékén. Sajnos nem mindegyik rajzot tudom korban pontosan behatárolni én sem, csak a halvány emlékek és a rajzolási stílus segít ebben.

Egy korai, városban játszódó csatajelenet

Ezen korai rajzon kivételesen van dátum, így lehet látni, hogy 12 éves koromban készült. Nem gondolom egyébként, hogy akkortájt fantasztikus rajzolási képességeim lettek volna, mindazonáltal szerettem csinálni. Amire nem térek ki, de már ekkor sokat foglalkoztam a témával, az a különféle járművek rajzolása. A rajzok elemzését nem gondolom eme bejegyzés céljának, de az jól látható, hogy a perspektíva, a fény-árnyék és a dinamika még nincs a csúcson. :) Ennek ellenére kedvelem ezt a rajzot, és már itt kibontakozik az a stílusjegye rajzaimnak, hogy meglehetősen részletesek, aprólékosak, "A-ból B-be" módon készülnek (előtervezés nélkül).

Louis Fountaine és a "Híd"

A Fountaine-ek tradícionális, francia gyökerekkel rendelkező nemesi családként a város első évtizedeiben kiemelkedő jelentőségre tettek szert. Louis Fountaine (1739-1803) például azért kapott kitüntetést a várostól, mert példamutatásával élen járt az angol és a francia érdekek közelítésében. Ez hosszú távon ahhoz vezetett, hogy az akkor még Scotchfort nevű városka mindkét oldal számára legitimmé lett. Louis-t diplomatikus jelleme segítette abban, hogy a némiképp sértett francia polgárok mögé sorakozzanak: nem az angolok elleni uszítást emelte ki, és tűzte zászlajára, hanem azt, hogy helyes érdekképviselettel sikeresek lehetnek. Közbenjárására a város lett gyakorlatilag egész New Brunswick "barátkozóhelye", elsősorban a francia kereskedők, polgárok és katonák keresték fel a különleges státuszú települést. Fountaine 1783-ban abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a család címerét bevették Scotchfort címerébe, és ez nem puszta formaság volt: a város főjegyzője is lett egyúttal.

1789-ben azonban mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket: sok múlt az új polgármester hozzáállásán. A dolgok azonban rendkívül kedvezően alakultak: Louis és Valentine igen sok területen hasonlóan gondolkodtak, olyannyira, hogy az évek alatt szoros barátság alakult ki közöttük. A békés francia-angol együttélés megpecsételése céljából egy impozáns szalon építését tűzték ki célul.

A település költségvetése azonban sokáig nem engedte meg a munkálatok elkezdését, egészen 1802-ig kellett ezzel várni. Aki még emlékszik az előző történeti írásra, tudhatja, hogy ekkortájt már nagyon beindultak az események a városban: Scotchfort New Brunswick második településévé vált, és élénk gazdasági életet bonyolított, a fejlődés pedig szinte napról napra látható volt. Az Egyesült Államokban ez nem volt már újdonság, Kanadában azonban lényegesen komótosabban fejlődtek a városok. 

A szimplán "Bridge" névre keresztelt építmény, mely a francia-angol barátságnak állított emléket, a város központjába lett tervezve, és röpke egy év alatt el is készült: fura véletlen, de az ünnepélyes megnyitót nem sokkal élte csak túl Louis Fountaine. A város egybehangzó véleménye volt ekkor, hogy az épületet azonnal át kell keresztelni, és így is történt: Fountaine's Bridge lett a város fontos embereinek találkozóhelye. Nem volt fényűző, de viszonylag tágas, kávézót is üzemeltető halljában kellemes körülmények mutatkoztak üzleti és személyes társalgások kialakításához.

A "híd" sajnos akkori formájában ma már nem áll, de talán nincs ok szomorúságra: egy nagyobb, még több funkciót ellátó épületnek adta át helyét, a név azonban változatlan maradt: az 1832-ben már négy emelettel büszkélkedő központ több privát konferenciatermet, szalont és egy nagy előadótermet is magában foglalt. Talán ennél is fontosabb, hogy az épület környéke lett Marcington mai üzleti központja, mely tendencia már ekkor mutatkozott, hiszen a vásárcsarnok és a pénzváltó is egy köpésnyire került a "híd"-tól.

Átépítéseinek harmadik, és egyben utolsó állomása 1908-ban érkezett el: ekkor kapta meg mai formáját. Nem nagyzolás bújik meg az újjáépítés mögött, hanem az igényeknek nem tudott megfelelni a régi épület, így minden irányban növeltek rajta. Magassága négy emeltről tízre növekedett, és szélessége is gyarapodott, ehhez le kellett bontani két kisebb épületet. Az elegáns, neoromán stílusú "híd" ekkor már kevéssé szolgálta az eredeti célt: sokkal inkább egy nemzetközi jelentőségű kereskedelmi központtá vált, és a mai napig ekként működik, jóllehet, azóta újfent kinőtte méreteit, ezért 1978-ban Marcington One néven egy újabb kereskedelmi főhadiszállás nyílt, de ez már egy másik történet...

Változások a blogon

A frissen elkészült címer felhasználásával elkészítettem a Marcington Post fejlécét, amit Post-ról Blog-ra cserélve itt az oldalon is felhasználok. Az újságból egy címlap fog hamarosan készülni, ott majd megcsodálhatjátok a headert.
Apró változtatás, hogy az új headerrel való nagyobb összhang érdekében a szép sötétkék navigációs sávot ezüstszínűre cseréltem, illetve pár nappal korábban a blogleírás a cím alól a jobb oldali menübe költözött. Szintén ekkor jelent meg a címkék szerinti kategórialista, így már nem csak idő alapján lehet szűrni. Ez később, több hónapos működés után lehet majd hasznos.
Ezzel a blog nagyjából elnyerte végső formáját, a továbbiakban már a városra koncentrálok. :)

A város címere (végleges)

Tegnap felkerült a címer korai változata, ma pedig a véglegesnek ítélt. Természetesen még apró változtatások lehetnek ezen a verzión, de nagy vonalakban ez lesz most már.

Többen kérdezték, hogy hol lesz felhasználva. A városháza alőtt egy dombormű lesz a címerből, illetve a címerállat a bejáratnál nagyobb méretben is megmintázásra kerül. Ezen felül a hivatalos városi nyomtatványokon, a város honlapjának fejlécén és a Marcington Post fejlécén is megtaláljuk majd. Ez utóbbi remélhetőleg a napokban elkészül. Íme tehát Marcington címere:

Marcington címere (B verzió)

Marcington földrajzi megközelítésben

Az első térképrészlet azt mutatja, hogy Marcington hol helyezkedik el. A részlet az USA-Kanada Keleti-part északi részét ábrázolja. A második képen az a kinagyított "parcella" látható, ahova megálmodom a város egy részletét. Az ábra nagy vonalakban mutatja az egyes kerületeket és a főbb közlekedési útvonalakat is.

Marcington elhelyezkedése

Marcington vázlatos felépítése